Nyomtatás

Cák község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2002.(VIII.13.) önkormányzati rendelete

Cák község Szabályozási tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról


Cák község Képviselő Testületének 4/2002. (VIII.13.) számú rendelete

Cák község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint

Helyi Építési Szabályzatáról

 

Letölthető tervlapok itt!

Cák Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a község közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1), a 60. § (5) bekezdésében, illetve a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, azok felhatalmazására az alábbiak szerint szabályozza:

  

  1. Fejezet

 

Általános rendelkezések

 1.§[1]

 2.§[2]

  

Szabályozási elemek

 3.§

 (1) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

  1. a)  belterület és külterület határát
  2. b)  a közterületet nem közterülettől elválasztó vonalat (szabályozási vonal)
  3. c)  a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek elválasztó vonalat
  4. d)  az övezeti jellemzőket
  5. e)  a kötelező építési vonalat
  6. f) területfelhasználási módok határát
  7. g) beültetési kötelezettséget jelölő vonalat.
  8. h) a telek be nem építhető részét[3]

(2) A Szabályozási Terven irányadónak kell tekinteni:

  1. a) telekhatárokat.

(3) Az (1) bekezdés a), b), c), f),  pontjában felsorolt elemek csak a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv együttes módosításával, a d), e), g) pontokba felsorolt elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók meg.

Területfelhasználás

4.§

A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint:

(1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.

(2) Az igazgatási terület

  1. a) beépítésre szánt területeit az építéshasználatuk általános jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint:
  2. lakóterület: 

1.1 falusias                                                                            FL jelű

1.2 építészetileg kiemelt falusias                                      FL-É jelű

  1. vegyes terület

2.1 településközpont vegyes                                                 TV jelű

  1. üdülőterület

3.1. hétvégiházas                                                                   jelű

3.2. építészetileg kiemelt hétvégiházas         HÜ-1 HÜ-2 HÜ-3 jelű[4]

  1. különleges terület

4.1. műemlék pincesor                                                          PK jelű

4.2. temető                                                                            TK jelű

4.3.  lovassport és lovas turizmus számára kijelölt terület     LS jelű [5]

4.4.  megújuló energiaforrás hasznosítása céljára szolgáló terület Kme jelű [6]

 

  1. b) beépítésre nem szánt területeit:
  2. közlekedési és közmű terület

1.1. közlekedési és közmű terület

  1. erdőterület

2.1. gazdasági célú                                                                    E jelű

2.2. védelmi célú (védő és védett)                                        VE jelű

  1. mezőgazdasági terület:

3.1. általános                                                                         ÁM jelű

3.2. kertes                                                                           KEM jelű

3.3. farm                                                                               FM jelű

3.4. korlátozott funkciójú                                                 KOM jelű

  1. zöldterület                                                                                    

4.1. közpark                                                                          KP jelű

4.2. közkert                                                                           KK jelű

4.3. korlátozottan látogatható zöldterület                          ÜKP jelű

  1. egyéb rendeltetésű terület
  2. 1 Vízgazdálkodási terület                                                 VTjelű

területfelhasználási egységbe sorolja.

 

Telekalakítás

5.§

Telekalakítás szabályai:

  1. [7]
  2. Építési övezetekre egyedileg meghatározott telekalakítási szabályok vonatkoznak az építészetileg kiemelt falusias lakóterületre és építészetileg kiemelt hétvégiházas üdülőterületre.

 

Kerítés

6.§

 

Kerítés létesítés szabályai:

  1. A HÜ jelű hétvégiházas üdülőterületek, a KEM jelű mezőgazdasági kertes területek, valamint KOM jelű korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek telek határvonalain kerítés legfeljebb élősövénnyel létesíthető, 1,2 m magasságban. Tuja félék nem telepíthetők zöldkerítésként.
  2. Egyéb mezőgazdasági területen a természetes élővilág vándorlási útvonalának keresztezésben kerítés csak úgy létesülhet, hogy az állatvilág részére az átjárás továbbra is biztosítható legyen. Vadak által járt útvonalon létesített kerítések a természetvédelmi hatóság által elbontathatók, áthelyeztethetők.
  3. Az építészetileg kiemelt falusias és hétvégiházas üdülőterületen kerítés az övezeti előírások szerinti módon létesülhet.
  4. [8]Tuja félék nem telepíthetők zöldkerítésként.
  5. A telek utcavonalán csak áttört kerítés egyaránt létesíthető legfeljebb 1,8 m magassággal. Az áttört kerítés magasságán belül max. 80 cm magas tömör lábazattal.
  6. Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.
  7. A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán tömör kerítés létesíthető 1,4-1,8  m közötti magassággal, áttört kerítés 1,2-1,8 m közötti magassággal.
  8. A telken belül csak áttört kerítés és élősövény létesíthető, a tulajdonos társak hozzájárulásával.

  

  1. Fejezet

 

Beépítésre szánt területfelhasználási egységek

építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

 

7.§

  

(1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt mérete figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.

(2) Minden telekre és területre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.

(3) [9]A község területén a lakásépítéshez a parkolóhelyet saját telken kell biztosítani. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor 200 m-en belül más telken létesítendő parkolóban, a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával kialakíthatók.

(4) Garázs a belterület beépítésre szánt területén az üdülő és különleges terület kivételével az övezetben megengedett legnagyobb beépítési % mértékéig létesíthető, belterület beépítésre nem szánt területein nem létesíthető.

 

8.§

 

Általános előírások.

(1)  Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.

(2) Minden építési telek és közút között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6,5  m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett funkció személy és teher forgalmának elválasztása azt indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető.

(3)-(6)[10]

 

9.§

  

Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

(1) Ahol a terv építési  vonalat nem jelöl, ott a telek utcai határvonalát, illetve ahol az övezeti előírás előkertre méretet határoz meg az előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai telekhatárral párhuzamos vonalat építési vonalnak kell tekinteni a szabályozási tervnek megfelelően.

(2) Épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, ill. a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.

(3) Építési vonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárthulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be.

(4)  Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felöli homlokzat magassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.

(5) Oldalkert mérete nem lehet kisebb, oldalhatáron álló kialakult beépítésnél 16,0 m-nél keskenyebb telek esetén 3,0 m-nél, 16,0 m-nél szélesebb telek esetén 6,0 m-nél, szabadon álló beépítésnél, mint az előírt építménymagasság fele, de legalább 3,0 m, függetlenül a szomszédos épület elhelyezésétől.

(6) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét 6,0 m-ben kell meghatározni új beépítés esetén, kialakult 16,0 m-nél keskenyebb telkek esetén 4,5 m-ben.

(7)[11]

(8)[12]  A község területén lakó, üdülő és mezőgazdasági épület magas tetős épületként létesíthető 25-45° közötti vagy az építészetileg kiemelkedő területeken egyedileg meghatározott, a hagyományos, kialakult népi építészethez illeszkedő tető hajlásszöggel.

(9)[13]

(10) [14]Lakókocsi, és sátor csak az FL jelű falusias  építési övezetekben, már beépített lakótelken állítható fel. Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsi vagy sátorhelyet csak hátsó kertben lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni.

(11) A domborzati adottságok miatt a telek megközelítéséhez szükséges behajtó, kapubejárat, rézsűkialakítás, stb... csak saját telken belül létesülhet.

  

Falusias lakóterület

10.§

 

Általános előírások:

(1)  A falusias lakóterületek, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2)  A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési    egységek helyezhetők el:

1.lakóépület legfeljebb 3 lakásegységgel

2.mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények

3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

4.szálláshely szolgáltató épület

5.kézműipari építmény

6.helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

7.sportépítmény.

(3) A lakóterületen a tömbök szabályozási tervtől eltérő belső felosztása esetén a telek utcafrontjának hossza maximum 30 m lehet.

(4) A új építmények esetén kialakítható legnagyobb utcai homlokzathossz szabadon álló beépítés esetén 18,0 m, oldalhatáros beépítés esetén 16,0 m, zártsorú beépítés esetén 20,0 m.

 

11.§

 

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.

(2) [15]Lejtős területen az övezetileg előírt építménymagasságot kell figyelembe venni úgy, hogy a legmélyebb terepszinttől mért főpárkány magasság a 6,0 m-t nem haladhatja meg. Kialakult esetben az előírtnál magasabb építménymagasságú épület megtartható, felújítható, bővíthető az építmény lebontásig.

(3) [16]Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelező: 5,0 m. A település egyéb területén előkert helyét a szabályozási terven jelölt építési vonalnak, annak hiányában az utca kialakult beépítésének megfelelően, de legfeljebb 5,0 m-ben kell meghatároznia. Saroktelek esetén az előkert legkisebb mélysége kialakult, vagy 0-5 m.

(4)  [17]

(5) FL-É övezetben jelölt 2 telken túl további telekosztás nem engedélyezhető. A szabályozási terven sportpályával jelölt telek a kiszolgáló épületeken túl csak erre a célra hasznosítható.

(6) [18]

(7) [19]Melléképítmények közül:

  1. a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
  2. b) kerti építmény,
  3. c) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
  4. d) állat ól, állatkifutó

helyezhető el.

 

(8) [20]Az FL-É[1][2] jelű falusias lakóterületen a táj építészeti hagyományainak karakterét hordozó építmények építhetők, amelyek ismérvét az alábbiak fejezik ki:

Az épület tömegét az alaprajzot alkotó hasáb(ok) határozza meg, amelyből csak a terasz kontúrja ugrik ki. Alaprajzból adódóan két jellemző homlokzata van: hosszanti és oromfalas. A tetőgerinc magassága nem lehet több az épület oromfalas homlokzatának szélességénél, de legfeljebb 9,0 m. A tető formája nyeregtető 40-45° fokos hajlásszöggel, formai kialakítása oromfalas vagy csonkakontyos, ahol a csonkakonty legfeljebb a tetőmagasság feléig nyúlhat le. Előtető nem létesíthető. A tetőn megjelenő kémények téglafalazatúak, vakolt felülettel. A tetőtér beépíthető, amelynek ablaknyílásai csak a tetősíkjába fektetve helyezhetők el. A tetőfedés anyaga hagyományos nyers cserép vagy zsúp és nád lehet. Élénk színű felületkezelt fémlemezt, azbesztcement- és műanyag hullámlemezt, bitumenes zsindelyt nem lehet használni.

Az épület megközelítése a tornácon keresztül történik, amely lehet lopott, tört, teljes hosszban végig futó. A homlokzat nyílásokkal és táji építészeti jellemzőket hordozó vakolat-kváderekkel tagolt, erkély, loggia nem létesíthető. Az utcaképben oromfallal megjelenő épületek utcai homlokzatán 3 ablak helyezhető el szimmetrikusan, vagy 2 ablak és bejárat. Az ablaknyílások legnagyobb szélessége 90 cm magassága legfeljebb a szélesség 1,5-szerese lehet. Az ablakok külső megjelenése 2x3 osztású, külső árnyékoló szerkezetek közül csak zsalu szerelhető fel.

A homlokzat megjelenését a tájjellegű vakolat díszek és párkányok emelik, az oromfal szintén tájjellegű vakolt vagy fa felületképzésű. Az épület csak hagyományos építőanyag (kő, tégla, vakolt felület) felhasználásával készülhetnek, nem lehet faház jellegű, fémburkolatú, látszó betonfelületű. A lábazat vakolt felületű.

A pince bejárata a legmélyebb terepszint felől alakítható ki. Az épület melletti legmélyebben fekvő rendezett terepvonal és a pincefödém alsó síkja között legfeljebb 1,30 m különbség lehet. Az épület padlóvonala a terep legmagasabb pontjához képest legfeljebb 20 cm-el emelhető ki. Az épület környezetében a tereplejtés iránya és mértéke a pincebejáró kivételével nem változtatható meg.

(9) [21] FL-É területen kerítés utcafronton legfeljebb 1,35 m magassággal létesülhet

  1. a) zöldkerítésként sövényként gondozva:
  2. b) látszó helyi típusú terméskő falazattal
  3. c) vakolt téglafalazattal, a főépülethez illeszkedő anyaghasználattal és felületképzéssel
  4. d) A kapuk fából készülhetnek az épület faszerkezetével azonos felületkezeléssel és színnel.

(10) [22]Az épületek színezésében:

  1. a) a homlokzatokon és a tagozatokon fehér, világos sárga, világos szürke, vagy drapp szín
  2. b) fa-szerkezetek és nyílászárók természetes (fa) szín árnyalatai engedhetők meg.
  3. c) A szabályzat 3. sz. mellékletét képező „ajánlati tervek” segítik az épületek megjelenésének kialakítását.

(11) [23]A FL jelű lakóterületre előírt zöldfelület legalább 30 %-át fásítva kell kialakítani.

(12) [24]Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok, valamint a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával helyezhetők el.

(13) [25]Többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke csökkenthető.

(14) [26]A domborzati adottságok miatt a telek megközelítéséhez szükséges behajtó, kapubejárat, rézsűkialakítás, stb. csak saját telken belül létesülhet.

  

Településközpont vegyes terület

 12.§ [27]

 

Általános előírások:

(1) A településközpont  vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra.

(2) [28]

(3) [29]A falusias lakóterületen parkolóház és üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállítójárművek számára.

(5) A domborzati adottságok miatt a telek megközelítéséhez szükséges behajtó, kapubejárat, rézsűkialakítás, stb... csak saját telken belül létesülhet.

 

13.§ 

Építési övezetre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m.

(2) A TV-SZ-30-4,5-800 településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírás:

 

                        beépítés módja                                             szabadonálló

                        telek min. szélessége:                                    18 m

                        telek min. mélysége:                                     30 m

                        min telek terület:                                          800 m2

                        beépítési %:                                                  30 %

                        legnagyobb építménymagasság:                 4,5 m

                        legkisebb zöldfel. aránya                             30 %

                        szintterület sűrűség                                      2,4.

 

 Üdülő terület

14.§ [30]

 

Általános előírások:

(1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) [31]A rendezési terv szerint az üdülőterület lehet:

  1. hétvégiházas                                        HÜ jelű
  2. építészetileg kiemelt hétvégiházas       
  1. ba) HÜ-1 jelű utcával párhuzamos, zártsorú jellegű
  2. bb)  HÜ-2 jelű pince karakteres
  3. bc) HÜ-3  jelű falusi karakteres terület

(3)[32]

(4) Hétvégi házas területen:

  1. legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek
  2. terület rendeltetésével összhangban lévő, azt szolgáló épület
  3. sportépítmény helyezhető el.

(5) Hétvégi házas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el 3,5 t-nál kisebb önsúlyú gépjárművek részére.

(6) A területen egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület nem helyezhető el.

(7)[33]

(8) A domborzati adottságok miatt a telek megközelítéséhez szükséges behajtó, kapubejárat, rézsűkialakítás, stb... csak saját telken belül létesülhet.

  

15.§ 

 Építési övezetre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 2,0 m.

(2) Lejtős területen az övezetileg előírt építménymagasságot és a legmélyebb terepszinttől számított max. 5,50 m építménymagasságot kell figyelembe venni. Építmények környezetében a természetes terepalakulatot megváltoztatni nem lehet (építmények kiemelése domb építésével).

(3) [34]

(4)

(5) [35]A telek területére előírt zöldfelület legalább 30 %-át fásítva kell kialakítani.

(6) [36]Az HÜ-1; HÜ-2; HÜ-3 jelű hétvégiházas területen a táj építészeti hagyományainak karakterét hordozó építmények építhetők, amelyek ismérvét az alábbiak fejezik ki:

Telken belül legfeljebb 1 db földszintes épület létesíthető. Melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában szereplők közül elhelyezhető: a); e); g); kerti sütő és a kerti tároló létesíthető max. 7,0 m2-es bruttó alapterülettel.

Az épület tömeget az alaprajzot alkotó hasáb határozza meg, amelyből csak a terasz kontúrja ugrik ki. Alaprajzból adódóan két jellemző homlokzata van: hosszanti és oromfalas. A tetőgerinc magassága nem lehet több az épület oromfalas homlokzatának szélességénél, de legfeljebb 7,0 m. A tető formája nyeregtető 40-45° fokos hajlásszöggel, formai kialakítása oromfalas vagy csonkakontyos, ahol a csonkakonty legfeljebb a tetőmagasság feléig nyúlhat le. Előtető nem létesíthető. A tetőn megjelenő kémények téglafalazatúak, vakolt felülettel. A tetőtér beépíthető, amelynek ablaknyílásai csak a tetősíkjába fektetve helyezhetők el. A tetőfedés anyaga hagyományos nyers cserép vagy zsúp és nád lehet. Élénk színű felületkezelt fémlemezt, azbesztcement- és műanyag hullámlemezt, bitumenes zsindelyt nem lehet használni.

Az épület megközelítése a tornácon keresztül történik, amely lehet lopott, tört, teljes hosszban végig futó. A homlokzat nyílásokkal és táji építészeti jellemzőket hordozó vakolat-kváderekkel tagolt, erkély, loggia nem létesíthető. Az utcaképben oromfallal megjelenő épületek utcai homlokzatán 2 ablak helyezhető el szimmetrikusan, vagy 2 ablak és bejárat. Az ablak nyílások legnagyobb szélessége 90 cm magassága legfeljebb a szélesség 1,5-szerese lehet. Az ablakok külső megjelenése 2x3 osztású, külső árnyékoló szerkezetek közül csak zsalu szerelhető fel. A külső ajtónyílások a pinceajtók kivételével legfeljebb 1,0 m szélesek, nem sorolt szerkezetek lehetnek. A pince ajtó tömör fából készül.

A homlokzat megjelenését a tájjellegű vakolat díszek és párkányok emelik, az oromfal szintén tájjellegű vakolt párkányokkal vagy fa felületképzéssel. Az épület csak hagyományos építőanyag (kő, tégla, vakolt felület) felhasználásával készülhetnek, nem lehet faház jellegű, fémburkolatú, látszó betonfelületű. A lábazat vakolt felületű.

HÜ-1 jelű zártsorú jellegű beépítésnél az épületek hossztengelye párhuzamos az utca tengelyével. A szomszédos épületek között utcafronton tömör 1,80-2,30 m magasság közötti falazott kerítés biztosítja a zártsorúságot - amelynek fedése cserép, melyben fa szerkezetű tömör személy és kocsibejárat létesíthető. Egyéb kerítés létesítésénél az 15.§(5) bekezdésének szabályai irányadók. Az épület padlóvonala a terep legmagasabb pontjához képest legfeljebb 20 cm-el emelhető ki.

 

Pincét kialakítani kizárólag a HÜ-2 jelű övezetben lehet az alábbi módon:

A pince bejárata az utca felől alakítandó ki, ahol az épület melletti rendezett terepvonal és a pincefödém alsó síkja között legfeljebb 1,30 m különbség lehet. Az épület padlóvonala a terep legmagasabb pontjához képest legfeljebb 20 cm-el emelhető ki.

 

HÜ-3 jelű falusias karakterű övezetben a helyi építészeti arányokat és megjelenést hordozó épületek a jelölt építési vonalon helyezendők el. Az épület padlóvonala a terep legmagasabb pontjához képest legfeljebb 20 cm-el emelhető ki.

 

Az épület környezetében a tereplejtés iránya és mértéke pincebejáró kivételével nem változtatható meg.

Az épületek kiinduló magasságát az engedélyező hatóságnak kell az eljárás során meghatároznia, amely ne lehet több a természetes terepszint +/- 50 cm.

  1. [37]HÜ-2; HÜ-3 jelű övezetben
  1. a) kerítés legfeljebb utcafronton 1,35 m magassággal létesülhet:
  2. aa) zöldkerítésként sövényként gondozva
  3. ab) látszó helyi típusú terméskő falazattal
  4. ac) vakolt téglafalazattal, a főépülethez illeszkedő anyaghasználattal és felületképzéssel.
  5. b) Egyéb tulajdoni határra érintkező telekhatáron csak 1,20 m magas élősövénykerítés létesíthető, ahol tuja félék nem telepíthetők zöldkerítésként.
  6. c) A kapuk fából készülhetnek az épület faszerkezetével azonos felületkezeléssel és színnel.
  7. d) A HÜ-1 övezetben kerítés a (4) bekezdés előírásai szerint lehet elhelyezni.
  1. Az épületek színezésében:
  1. a) a homlokzatokon és a tagozatokon fehér, világos sárga, világos szürke, vagy drapp szín
  2. b) fa-szerkezetek és nyílászárók a természetes (fa) szín árnyalatai engedhetők meg.
  1. [38]A terven ábrázolt telekhatár a telekalakítási vázrajz készítése kapcsán a két szomszédos telek összterületének legfeljebb +/- 10%-ig változtatható a rendezési terv módosítása nélkül. A tájképi megjelenés védelme érdekében legfeljebb a 2-2 szomszédos telek összevonása engedélyezhető, 3 db vagy több telket egyesíteni nem lehet.
  1. [39]A zöldfelületként kialakítandó területet legalább 30%-ban szőlő és gyümölcsös telepítésével kell megvalósítani.

 Különleges terület

 16.§

Általános előírások:

(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 11.§; 12.§; 13.§; 14.§; 15.§; 16.§-ok szerinti területektől eltérő területek.

(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:

  1. műemlék pincesor                                                             MP jelű
  2. temető                                                                              TK jelű
  3. lovassport és lovas turizmus számára kijelölt terület        LS jelű[40].
  4. kis intenzitású szőlő, gyümölcsös mezőgazdasági terület  K-GY jelű. [41].
  1. megújuló energiaforrás hasznosítása céljára szolgáló terület Kmejelű [42]

 

(3) A műemlék pincesor területén a pincék hagyományos gazdálkodó funkciója, múzeumi és kiállítási funkciók helyezhetők el, valamint a terület fenntartását, üzemeltetését szolgáló építmények.

(4) A temető különleges területen elhelyezhető építmények:

1.kegyeleti célú építmények

2.egyházi épület

3.terület fenntartását szolgáló épület

4.szobor, dísztárgy

5.pihenést szolgáló.

(5) A rekreációs területen (volt kőfejtő) sportolási célú, kulturális célú, pihenést szolgáló, valamint rendezvények lebonyolítását szolgáló építmények helyezhetők el.

(6) [43]

(7) [44]Az LS jelű övezet lovassport, lovas turizmus területe. A területen önálló vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

  1. állattartás célját szolgáló létesítmény
  2. sportlétesítmény
  3. vendéglátó egység
  4. kereskedelmi szálláshely
  5. kereskedelmi, szolgáltató egység
  6. a tulajdonos, a használó és a személyzet számára lakás, lakóépület
  7. a rendeltetésszerű működéshez szükséges egyéb építmények”

(8) [45] Kis intenzitású szőlő, gyümölcsös mezőgazdasági területen elsődlegesen szőlő- és gyümölcstermesztéssel összefüggő, a pihenést, kikapcsolódást nem zavaró (bűzzel, nagyobb zajhatással nem járó), valamint a természet- és tájvédelem érdekeivel összhangban lévő családi gazdaság építményei (termékfeldolgozás, tárolás építményei és kapcsolódó lakóépület) helyezhetőek el, melyhez lakóépület is elhelyezhető a 17. § (4) bekezdésében megadott feltételekkel.

(9) [46] A K-GY jelű övezetben állattartó építmény nem helyezhető el.

(10) [47] A K-GY jelű övezetben található telkeken több épület/építmény is elhelyezhető, azonban egy épület/építmény (oldalfalak nélküli fedett építmény, fóliasátor) alapterülete nem haladhatja meg a 150 m2-t.”

(11) [48]A K-GY jelű övezetben az épületek elhelyezése esetében a telkek méretének minimum értéke az alábbiak szerint kell teljesülnie:

(8) Különleges megújuló energiaforrás hasznosítása céljára szolgáló területen naperőmű és ezek fenntartását, kiszolgálását szolgáló építmények helyezhetők el. [49]

 17.§

 Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0  m.

(2) A MP műemléki pincesorra vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja                                             szabadonálló

                        min telek terület:                                          3000 m2

                        beépítési %:                                                  8 %

                        legnagyobb építménymagasság:                 kialakult

                        legkisebb zöldfel. aránya                             80 %

                        szintterület sűrűség                                      0,1.

(3) A TK temető területre vonatkozó övezeti előírás:

 beépítés módja                                                         szabadonálló

                        beépítési %:                                                              5 %

                        legnagyobb építménymagasság:                             4,5 m

                        legkisebb zöldfel. aránya                                        50 %

                        szintterület sűrűség   telekre                                                0,1.

(4) [50]Az LS jelű lovassport, lovas turizmus területére vonatkozó övezeti előírások:

beépítés módja:                                szabadonálló

min. telekterület:                              2000 m2

beépítési százalék:                            15 %

max. építménymagasság:                 6,5 m

min. zöldfelület:                               55 %

 

  1. A zöldfelület számításánál a vízáteresztő felületeket (kavics, homok stb.) max. 75 %-ban lehet figyelembe venni.
  2. [51]Az övezetben, az ültetési kötelezettség (cserje- és lombkoronaszint) területén 30 m2-ként egy nagy lombkoronát növesztő fa ültetése kötelező. Az ültetési kötelezettséggel terhelt területet az övezeti előírások számításánál figyelembe lehet venni, a területen át a telkek megközelítése biztosítható.
  3. A belső főbb közlekedési utak mellett fasor telepítése kötelező.
  4. Az országos mellékút mellett kettős fasor telepítése kötelező a terület beépítésének ütemében.
  5. A parkolók fásítása kötelező. A parkolókat a terepszintekhez igazodva kell elhelyezni.
  6. [52]
  7. Az épületek terepre helyezését közel egyenlő mértékű bevágással és feltöltéssel kell kialakítani.
  8. A területen az épületeket a tájba illesztve, elsősorban hagyományos építőanyagokat használva kell elhelyezni. A területen elhelyezett épületegyüttes több épülettömegre tagozódjon. Az épületek színezésénél a harsány, élénk színeket kerülni kell, a természeti környezettel harmonizáló színhasználatot kell alkalmazni.
  9. [53]
  10.  
  11. Az övezeten belül a kisfeszültségű hálózatot földkábellel kell kiépíteni.
  12. A területen a tűzjelzést, a szükséges oltóvíz mennyiséget, a tűzoltási útvonalat és területet biztosítani kell.”

(5) [54]  A K-GY különleges kis intenzitású szőlő, gyümölcsös mezőgazdasági területre vonatkozó övezeti előírás:

 

III. Fejezet

 

Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek

övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

 18.§

 

Általános előírások:

(1) Beépítésre nem szánt területen építmény a területekre előírt beépíthetőség mértékében akkor helyezhető el, ha a tervezett építmény az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

  1. a) építmény rendeltetése, az építési terület vagy telek nagysága az övezeti előírásoknak   megfelel,
  2. b) épülethez víz, villany, szennyvízcsatorna közműcsatlakozás vagy korszerű közműpótló  berendezés az üzemeléshez szükséges mértékben biztosított,
  3. c) a beépítés a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.

(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.

(3)[55]  

 Közlekedési és közmű területek

 19.§

 Általános előírások:

(1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

  1. Közlekedési és közmű területbe sorolja.

(2) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.

(3) A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek, valamint esővédők, szobrok, térbútorok és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(4)  [56]Közlekedési és közműterületen az OTÉK  szerinti építmények helyezhetők el azzal, hogy a kialakult állapot esetén az út kezelőjének hozzájárulásával a kereskedelmi egység megtartható.

(5)   Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

(6) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.

 

20.§

 

A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége:

(1)[57]

 

(2)  

(3) A közmű terület közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület. Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság 4,5 m.

(4) Közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

 

Közműterületek és létesítmények

 

21.§[58]

 

Általános előírások

  1. A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket elsősorban közterületen, magánterületen vagy közműüzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben és magánterületen szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
  2.  [59]
  3. Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény -épület, műtárgy- építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
  4. A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak -szükség esetén- egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
  5. Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
  6. [60]
  1.    [61]
  1. A közlekedés fejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.
  1. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
  1.  Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a községképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
  1.  Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
  1.  A termikus energiaigények kielégítése az intenzívebb beépítésű ill. egyéb okokból védett körzetekben, a levegőtisztaság védelme érdekében, távlatban csak vezetékes energiahordozóval engedélyezhető.

 

Vízellátás

(13) A vízvezetékek a védőtávolság igénye az MSZ 7487-es szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.

(14)[62]

(15) A vízbázisokra, vízmű kutakra és egyéb forrásokra, kutakra megállapított hidrogeológiai védőidomot az ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell. Az új –a 123/1997. (VII.18.)-i Kormányrendelet alapján készített, öt és ötvenéves elérési idő alapján számított- hidrogeológiai védőterület lehatárolási javaslatának jóváhagyását követően a szabályozási tervbe pontosítva, kötelező elemként kell átvezetni.

(16)[63]

 

Vízelvezetés

 

  1. A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:
  1. [64]
  2. A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
  3. A településen a csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell.
  4.  [65]
  5. Új telekalakítással, tömbfeltárással kialakításra kerülő telkekre és valamennyi beépített, illetve beépítésre szánt területre javasolt egyéb övezetbe –kivéve a f./ szakasz szerinti- tartozó épület építésére engedély csak akkor adható, ha az a községi közcsatorna hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztatható. [66]
  6. [67]A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:
  1. fa) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor engedélyezhető közműpótló berendezés alkalmazása. A térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan -ellenőrzötten- zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani.
  2. fb) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés és védőtávolsága építési korlátozást nem okozhat.

(18) Vállalkozási, gazdasági tevékenységű területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.

(19) A csapadékvíz elvezetését beépítésre szánt területeken zárt csapadékvíz-elevezetésre kell átépíteni. Új lakóterületek kialakításakor javasolt a zárt rendszerű kialakítás. A Domokos dülőben kialakítandó üdülőterületen zárt csapadékvíz-elevezetés kell létesíteni! Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen maradhat fenn. A csapadékvíz élőfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén.[68]

(20) [69]

 

Villamosenergia ellátás       

(21)  [70]

(22) Községesztétikai, területgazdálkodási, és tájvédelmi szempontból javasolt a beépítésre szánt területek meglévő légvezetékes hálózatának földkábeles hálózatra való átépítése és az új hálózat ilyen módon való kialakítása. Földkábeles hálózatra kell átépíteni a Nyugati kertalja dülőben húzódó 20 kV-os középfeszültségű leágazást. A Domokos dülőben kialakítandó hétvégiházas üdülőterületet földkábeles középfeszültségű hálózattal kell megtáplálni, és a kisfeszültségű, közvilágítási hálózatot földkábellel kell kialakítani.

(23) [71]

 

Földgázellátás

 (24) [72]

(25) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók  az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

 Távközlés

 (26) Községrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor ill. rekonstrukciójakor földkábelbe ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. Nem létesíthető földfeletti vezetés a Domokos dülőben kialakítandó hétvégiházas üdülőterületen, valamint ezen üdülőterület és a mai község közötti összeköttetésen.

 Zöldterület

 22.§

 Általános előírások:

(1)[73]

(2) A területek elsődlegesen a pihenés, testedzés célját szolgáló, növényzettel borított zöldfelületek.

(3) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

 

  1. közpark KPjelű
  2. közkert                                                       KKjelű
  3. korlátozottan látogatható zöldterület                 ÜKPjelű övezetbe sorolja.

(4) A KP jelű zöldterületi park övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:

1.sportolási, testedzési célú

2.pihenést szolgáló

3.vendéglátó

4.a terület fenntartását szolgáló

5.szobor, dísztárgy

6.reklám

célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.

(5)   A KK jelű zöldterületi közkert övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:

  1. sportolási, testedzési célú

2.pihenést szolgáló

3.a terület fenntartását szolgáló

4.szobor, dísztárgy

5.reklám

célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.  

(6)   Az ÜKP jelű korlátozottan látogatható üdülőterületi zöldterület övezetében:

1.pihenést szolgáló

  1. sportolási, testedzési célú

3.a terület fenntartását szolgáló

4.szobor, dísztárgy

célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 0,5 %-os beépítésével. Az övezet területe elsősorban a vele határos hétvégiházas üdülőterület kiszolgálását szolgálja.

(7) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.

(8) A területek kialakítása parképítési terv alapján történhet, építménymagaság toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

 Erdőterület

 23.§[74]

 

Általános előírások:

(1)  [75]

(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:

  1. gazdasági rendeltetésű                                         Ejelű
  2. védelmi /védő és védett/ rendeltetésű                  VEjelű.

(3) Gazdasági célú E jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

Ha a terület nagysága a 100.000 m2-t meghaladja, az övezetben

1.erdő fenntartás

2.vadgazdálkodás

3.védelem

4.szállítás

5.turistaház, pihenő

rendeltetési egységek helyezhetők el, legfeljebb a terület 0,5 %-ának beépítésével.[76]

(4) Épületek a telken szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7,0 m-t nem haladhatja meg.

(5) Védelmi célú erdőterületek elsődlegesen táj-és természetvédelmét (Kőszegi Tájvédelmi Körzeten), valamint a lakóterület védelmét szolgálja a 068/14 hrsz védő rendeltetésű erdő.

(6) Védelmi rendeltetésű erdőterületen építményt elhelyezni nem szabad.

 

Mezőgazdasági terület

24.§

(1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás)  és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is  figyelembe kell venni.

(2) [77]A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:

  1. ÁM általános
  2. KEM kertes
  3. FM farm
  4. KOM korlátozott funkciójú mezőgazdasági.

 

(3) [78]

(4) Az övezetekben nagy létszámú és hígtrágyás állattartó telep a lakott vagy tervezett lakóterületektől minimum 1000 m-re létesíthető.

(5) Cák község igazgatási területén birtoktest és birtokközpont nem alakítható ki.

 

25.§[79]

 

(1)[80] Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben ÁM:

  1.  Beépíthető telek területe szántó, gyep, kert művelési ág esetén:
  1. aa) lakóépület:                             min. 10 ha telekterület esetén
  2. ab) gazdasági épület:                  min. 5 ha telekterület esetén.
  1.  Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcs művelési ág esetén:
  1. ba) lakóépület esetén:                 min. 3000 m2 telekterület esetén
  2. bb) gazdasági épület:                  min. 1500 m2 telekterület esetén.
  3. c) A tervezett záportározó területe nem építhető el!
  4. d) Beépítettség max 3 %, de gazdasági épület maximális alapterülete telkenként max.  500 m2, lakóépület alapterülete max. 200 m2 lehet.
  5. e) Megengedett legnagyobb építmény magasság 4,5 m. Az épületeknek a környezetükhöz illeszkedő színben kell megjelenniük.
  6. f) Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m.

 

(2) Kertes mezőgazdasági övezet területe KEM:

  1. a) Beépíthető telek területe:

aa)lakóépület:                              nem építhető

ab)gazdasági épület:                   csak szőlő, gyümölcsös művelési ágként,nyilvántartott és ténylegesen úgy használt területen, min. 720 m2 telekterület esetén.

  1. b) Beépítettség max 3 %, maximum egy  90 m2-es alapterületű épület (+ földdel borított pince) építhető 35-45°-os tetőhajlásszöggel.
  2. c) Kilátásvédelmi övezetben építmény nem építhető.
  3. d) Megengedett legnagyobb építmény magasság max. 4,5 m, ahol a legmélyebb terepszinttől az építménymagasság legfeljebb 5,5 m lehet
  4. e) Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m, oldalkert minimum 2,0 m. A szomszédos telkeken álló épületek között min 6,0 m távolságnak kell lenni.
  5. f) Toronyszerű létesítmény vagy tetőkialakítás nem megvalósítható!

 

(3) Farm gazdasági mezőgazdasági övezet FM:

  1. a) Beépíthető telek területe bármely művelési ág esetén:

aa)lakóépület esetén:                   min. 6000 m2

ab)gazdasági épület:                   min. 1500 m2

  1. b) Beépítettség max 5 %, de a lakóépület alapterülete max. 200 m2 lehet.
  2. c) Megengedett legnagyobb építmény magasság 7,5 m.
  3. d) Beépítési mód szabadon álló: előkert min. 10,0 m.
  4. e) Zöldfelületi arány:  min 80 %.
  5. f) Toronyszerű létesítmény vagy tetőkialakítás nem megvalósítható!

 

(4) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezet területe KOM:

  1. a) Beépíthető telek területén lakóépület nem építhető
  2. b) Beépítettség max 3 %, maximum egy 90 m2-es alapterületű épület (+ földdel borított pince) építhető 35-45°-os tetőhajlásszöggel, max. 4,5 m építménymagassággal, ahol a legmélyebb terepszinttől az építménymagasság legfeljebb 5,5 m lehet.
  3. c) Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m, oldalkert minimum 2,0 m. A szomszédos telkeken álló épületek között min 6,0 m távolságnak kell lenni.

(5)[81]

Vízgazdálkodási terület

26.§

(1) Az övezet jele VT.

(2) Az övezet területébe

- a folyóvizek ( állandó és időszakos vízfolyások) medre és parti sávja,

- állóvizek medre és parti sávja,

- a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

- a vízbeszerzési területek,

- a hullámterek,

- a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek

tartoznak.

(3) [82]

Zöldfelületek, természetvédelem

27.§

 

(1) A rendelet előírásai a közparkokra, közterületi zöldfelületekre, fasorokra és telken belüli zöldfelületekre vonatkozik.

(2) [83]Utcafásítás:

  1. Meglévő 12-16 m közti szélességű utcákban a közművektől függően, tervezett utcákban mindenesetben legalább egyoldali
  2. a 16 m, vagy a feletti szélességű utcákban a közművek függvényében, tervezett utcákban minden esetben legalább kétoldali fasor létesítendő.
  1. c)  017 hrsz közút északi oldalán fasor létesítendő őshonos fafajokkal.

(3) Az utcafásítás csak egységes megjelenést biztosító és a tájjelleghez igazodó fafajokkal valósítandó meg.

(4) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználási övezet előírásai vonatkoznak.

 Környezetvédelem

 28.§

 (1) A település teljes közigazgatási területén állattartás a községi állattartásról megalkotandó rendelet, valamint a jelen előírások és vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások figyelembevételével engedélyezhető.

(2) A település igazgatási területén, ahol állattartó telepek létesítése és üzemeltetése a vonatkozó szabályozás szerint lehetséges, csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya, trágyalé kezelése, ártalmatlanítása a környezet veszélyeztetése nélkül megoldott.

(3) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak intézményes formában, a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(4)  [84]

(5)  [85]

(6) A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát stb., csak fedett szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni, az illegális szemét lerakásokat fel kell számolni.

(7) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális és egyéb hulladék ártalom mentes tárolásáról. Az önkormányzat feladata a településen keletkező hulladék  összegyűjtéséről, elszállításáról, annak a vonatkozó  jogszabályoknak megfelelő módon való megsemmisítéséről gondoskodni, közvetlenül vagy valamely gazdasági szervezet közreműködésével.

(8) Élővízfolyásokba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet elhelyezni, illetve bevezetni tilos!

(9) A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett telek talajának termőrétegét (humusz) le kell szedni és újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.

(10) Veszélyes hulladék az üzemek, létesítmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható.

(11) [86]

 

Örökségvédelem

 

29.§[87]

 

Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok

Helyi értékvédelmi területté nyilvánított  a jelölt módon a Fő utca vonala, amelyre az alábbi szabályok vonatkoznak:

  1. védelem hatálya a 39 hrsz út, 4 hrsz, 068/19-068/13 hrsz út, 289/13-210 hrsz és 06 hrsz közötti területre a 234-207 hrsz-ig, a 211-214 hrsz-ig, a 148/1-127 hrsz-ig és a 104-125 hrsz-ek által határolt területekre terjed ki
  2. a területen csak okleveles építészmérnök, illetve építész vezető tervező végezhet felelős tervező munkát
  3. helyi védelem alatt területen épület csak abban az esetben bontható le, építhető át, újítható fel, bővíthető, ha külső utcai megjelenésében az eredeti megjelenéssel egyenértékű utcai megjelenés biztosítható
  4. az esetlegesen elbontandó épületről részletes felmérési rajz és fényképes dokumentáció készítendő
  5. toronyszerű tetőkialakítás nem megvalósítható,
  6. hullámpala, zsindely, fém lemezfedés, valamint nád kivételével más tetőfedő anyagból készített a hagyományos cserépfedés színárnyalatoktól eltérő színű héjanyag nem helyezhető el (pl: zöld, szürke, kék, fekete),
  7. védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhető (parabola, klíma, parapet-konvektor, stb...)
  8. nyílások kialakításánál több kisebb nyílás létesítendő, zsalu létesítése javasolt,
  9. utcai homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető,
  10. a homlokzaton a kialakult helyi építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó,
  11. közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani
  12. színezés megváltozásával járó, homlokzatot érintő munkák esetén a színezésre vonatkozó javaslatot (színvázlatot) a szomszédos épületek feltűntetésével 1 példányba mellékelni kell
  13. a helyi védetté nyilvánítást az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

 

 

Településrendezési kötelezések

30.§[88]

 

(1) A község az 1997. évi LXXVIII. tv.  alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:  településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget.

(2) A  beültetési kötelezettség hatálya alá az alábbi telkek Szabályozási Terven meghatározott területei tartoznak:

  1. a) 060/4; 060/2 hrsz telkeken 15 m szélességben
  2. b) 060/3 hrsz telken 20 m szélességben.

(3) A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani: 

  1. a) terület gyepesítését,
  2. b) a telepítési sávban gyümölcs vagy más fafajokkal megvalósítandó növénytelepítés.
  3. c) A 060/3 hrsz telken a növényállomány kialakításánál a kilátás védelme érdekében az alacsony növésű - elsősorban bokrokat, cserjéket kell előnybe részesíteni.

(4) Az ültetést a használatbavételig kell elvégezni ültetési terv alapján.

Védőtávolságok

31.§[89]

(1)

(2)

(3)

Záró rendelkezések

32.§

(1) [90]

(2) [91] E rendelet mellékletei:

  1. melléklet:     A belterület határáról, valamint a belterületbe vonandó telkek

                                        helyrajzi számáról

  1. melléklet:     Beépítési mintalapok
  2. melléklet: Cák község SZT/11. Szabályozási Terv Belterület M =1 :  2000
  3. melléklet: Cák szabályozási terv módosítása 056/5 hrsz  M = 1: 2000
  4. melléklet: Cák község 12. Szabályozási Terv Külterület  M =1 : 20 000”
  5. melléklet: Fogalommagyarázat      
  6. melléklet: A FL és FL-É lakóterületre vonatkozó övezeti előírás
  7. melléklet: A HÜ; HÜ-1; HÜ-2; HÜ-3 hétvégiházas üdülőterületre vonatkozó övezeti előírás
  8. melléklet: A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek

szélessége.

(3)  A rendelet 2002. szeptember 15-én lép hatályba.*

 Cák, 2002. augusztus 9.

            (: Pontyos György :)                                                (: Francsics József :)

      polgármester                                                               körjegyző

*A módosító rendelet hatálybalépésének ideje:

            5/2003.(IV.29.) sz. rendelet: 2003. május 1.

*A módosító rendelet hatálybalépésének ideje:

            8/2013.(V.30.) sz. rendelet: 2013. július 1.

*A módosító rendelet hatálybalépésének ideje:

            3/2016.(III.17.) sz. rendelet: 2016. március 18.

 

Az egységes szerkezetet készítette:

Kőszegszerdahely, 2016. március 18.

Dr. Bende Katalin aljegyző

 

  1. melléklet a 4/2002. (VIII.13.) önkormányzati rendelethez[92]

 a belterület határáról valamint  a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számáról

 A belterület határát a következő határok alkotják:

ÉK-ről indulva - a Domokos dülőben - 017 hrsz út mellől D felé a 063 hrsz-ig, majd Ny felé fordulunk, onnan a 064/4 hrsz-ből kialakítandó üdülőterületet és sportpályát megkerülve halad a Cáki-patakig, onnan a 291 hrsz telket megkerülve, majd 070/2 hrsz telket körüljárva megyünk. A 40 hrsz mentén megyünk tovább a 068/19 hrsz telket megkerülve, majd a 068/21 hrsz telket megkerülve és D-nek fordulva a 289/1 hrsz telek 014/16 hrsz-ú ingatlan részletével kiegészült D-i sarokpontjáig jutunk el. Innen a 014/4-16 É-i határa mentén, majd a 06 hrsz É-i határát követve a 05/2 hrsz-i jutunk, innen a 221 hrsz-t a tervezett belterület bővítés mentén érjük el, majd a 03/4/3/2 hrsz telkekből leválasztandó telekrészek mentén a 0173 hrsz út É-i határáig érünk el. Az 1307 hrsz árok D-i oldalán haladunk a 206 hrsz-ig, onnan É-i irányba a 172 hrsz és 171/1 hrsz-t körüljárva jutunk el a 1289 és 1288/2 hrsz telek É-i határán megyünk tovább a 161 hrsz telkig.

Innen a 0155 hrsz út, majd a Szőlőhegy dülő 0154/3-0154/6 hrsz D-i oldalán, majd a 0152D-i oldalán jutunk el Fő utca végéhez. Itt a 075 hrsz parkot körüljárva a 073 és 061 hrsz út oldalán a kerékpárutat követve, majd a 060/1 hrsz D-i határán jutunk el a kiindulási pontig.

A belterületbe vonandó telkek helyrajzi száma:

060/2 hrsz egészben

060/4/5 hrsz egészben

063 hrsz egészben

064/4 hrsz részben

070/2 hrsz egészben

068/19 hrsz egészben

068/21 hrsz egészben

068/6 hrsz egészben

068/3 hrsz részben

03/13 hrsz részben

03/26/27/28/29 hrsz részben

03/2/3/4 hrsz részben

014/16 hrsz részben

017 hrsz részben.

 

  1. melléklet a 4/2002. (VIII.13.) önkormányzati rendelethez

Beépítési mintalapok

  1. melléklet a 4/2002. (VIII.13.) önkormányzati rendelethez[93]

Cák SZT/11. Szabályozási Terv Belterület tervlap

  1. melléklet a 4/2002. (VIII.13.) önkormányzati rendelethez[94] 

Cák szabályozási terv módosítása 056/5 hrsz

 

  1. melléklet a 4/2002. (VIII.13.)  önkormányzati rendelethez[95]

Cák 12. Szabályozási Terv Külterület tervlap

 

  1. melléklet a 4/2002. (VIII.13.) önkormányzati rendelethez[96]
  2. Telek be nem építhető része: a telek azon része ahol épület nem helyezhető el.
  3. melléklet a 4/2002. (VIII.13.) önkormányzati rendelethez[97]
  4. FL ésFL-Élakóterületre vonatkozó övezeti előírás:
 

A

öve-zeti besorolás

B

beépítési mód

C

Maximális építmény-magasság

(m)

D

kialakítható minimális telekterület-méret

(m2)

E

telkek minimális

szélessége

 

(m)

F

maximális beépítettség

 

(%)

G

min. zöld

 

 

%

H

szintterület sűrűség

telekre

1

FL

O

4,5

500

14

30

40

0,5

2

O

4,5

600

14

30

40

0,5

3

O

4,5

700

14

30

40

0,5

4

O

4,0

1000

18

20

40

0,5

5

O

4,5

900

14

30

40

0,5

6

O(Z)

4,5

700

12

30

40

0,5

7

O(Z)

4,5

900

12

30

40

0,5

8

Z

4,5

900

14

30

40

0,5

9

SZ

4,5

1500

22

10

70

0,5

10

SZ

4,5

900

16

30

40

0,5

11

SZ

4,5

1500

18

20

40

0,5

12

FL-É

SZ

4,5

1500

22

10

70

0,5

  1. A HÉSZ 7. mellékletben foglalt táblázat 6. és 7. sora szerinti övezet területén a kialakult építészeti hagyományok alapján zártsorú épület is elhelyezhető figyelembe véve a szomszédos meglévő épületek nyílásait és a tűzvédelem szabályait.”

 

  1. melléklet a 4/2002. (VIII.13.) önkormányzati rendelethez[98]

 A HÜ; HÜ-1; HÜ-2; HÜ-3 hétvégiházas üdülőterületre vonatkozó övezeti előírás:

 

A

területfel-használás

B

beépítési mód

C

maximális építmény-magasság,

 

(m)

D

kialakítható minimális telekterület-méret

(m2)

E

telkek minimális

szélessége

 

(m)

F

maximális beépítettség

 

(%)

G

min. zöld

 

 

%

H

szintterület sűrűség

telekre

1

 

O

3,5

400

8

8

75

0,2

2

 

O

3,5

500

8

8

75

0,2

3

O

3,5

600

10

8

75

0,2

4

 

O

3,5

1500

18

8

75

0,2

5

 

SZ

3,5

1200

18

4

85

0,2

6

HÜ-1

O

3,60

1200

16

8

75

0,2

7

HÜ-2

SZ

4,20

1000

18

8

75

0,2

8

HÜ-2

SZ

4,20

1200

18

8

75

0,2

9

HÜ-3

SZ

3,60

1000

18

8

75

0,2

10

HÜ-3

SZ

3,60

1200

18

8

75

0,2

 

  1. melléklet a 4/2002. (VIII.13.) önkormányzati rendelethez[99]

A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége:

 

 

A

B

C

D

E

F

1

út megnevezés

települési út kategória/ kezelő

hrsz (meglévő)

közúti ME szerinti út kategória

védő-

távolság

építési terület (szab. széles)

2

8719 jelű

országos mellékút

összekötő út/állami út

0117

K.V.B.

50-50 m

30, 0 m

3

87127 jelű

országos mellékút

bekötő út/állami út

288; 284; 103;

B.V.d.D.

50-50 m

12,0-20,50 m

4

hegyvidéki

fölfeltáró út

„tervút”

gyüjtő út

0208/3; 190/3

K.V.C.

-

16 m

5

lakóutak

kiszolgáló út/ helyi önk. út

1308; 1287; 1259; 1256/20; 1256/7; 1256/14; 1257; 02/1; 233; 239; 273; 172; 39; 84; 40; 068/3; 150; 149; 161; 073; 063

B.VI.d.D.

-

10,90-16,0 m

6

mezőgazdasági út

kiszolgáló út/ helyi önk. út

061; 1018; 062/6; 060/1; 1227; 0174; 013; 08; 012; 0139; 05/2; 09/8; 021; 020; 044; 0159; 0184; 0186; 0155; 0190/2; 0110; 082/3; 0208/1; 194/1; 193; 042

K.VIII.C.

-

min 12,0 m

7

gyalogút

helyi önk. út

1310; 102

B.X.

 

3,0 m

OTÉK eltérésAz OTÉK 23.§-ától megengedőbb a kereskedelmi és vendéglátó épület elhelyezése.

OTÉK szigorításAz OTÉK 27.§ (1) bekezdéstől eltérően magántulajdonú terület is lehet.

 

[1] Az 1. § szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 1) pontja.

[2] Az 2. § szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 2) pontja

[3] A 3. § (1) bekezdés h) pontja szövegét beiktatta a 4/2016. (III.17.) önkormányzati rendelet 2.§-a

[4] A 4. § (2) bekezdés a) pontja 3.2 szövegét módosította az 5/2003. (VIII.13.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

[5] A 4. § (2) bekezdés 4) pontja 4.3 alpont szövegét beiktatta a 8/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

[6]

[7] Az5. § (1) bekezdés szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 3) pontja

[8] A 6.§ (4) bekezdésének a szövegét módosította a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet 1.§-a

[9] A 7.§ (3) bekezdésének a szövegét módosította a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet 2.§-a

[10] A 8.§ (3)-(6) bekezdéseinek szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 4) pontja

[11] A 9.§ (7) bekezdésének szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 5) pontja

[12] A 9.§ (8) bekezdésének a szövegét módosította a 4/2016. (III.17.) önkormányzati rendelet 3.§-a

[13] A 9.§ (9) bekezdésének szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 5) pontja

[14] A 9.§ (10) bekezdésének a szövegét módosította a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet 3.§-a

[15] A 11. § (2) bekezdésének a szövegét módosította az 5/2003. (VIII.13.) önkormányzati rendelet 2. §-a.

[16] A 11.§ (3) bekezdésének a szövegét módosította a 4/2016. (III.17.) önkormányzati rendelet 4.§-a

[17] A 11.§ (4) bekezdésének a szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 6) pontja

[18] A 11.§ (6) bekezdésének a szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 6) pontja

[19] A 11. § (7) bekezdésének a szövegét módosította a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet 4.§ (1) bekezdése.

[20] A 11. § (8) bekezdésének a szövegét módosította az 5/2003. (VIII.13.) önkormányzati rendelet 3. §-a.

[21] A 11. § (9) bekezdésének a szövegét módosította az 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet 4.§ (2) bekezdése.

[22] A 11. § (10) bekezdésének a szövegét módosította az 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet 4.§ (3) bekezdése.

[23] A 11. § (11) bekezdését beiktatta az 5/2003. (VIII.13.) önkormányzati rendelet 3. §-a.

[24] A 11. § (12) bekezdését beiktatta az 5/2003. (VIII.13.) önkormányzati rendelet 3. §-a.

[25] A 11. § (13) bekezdését beiktatta az 5/2003. (VIII.13.) önkormányzati rendelet 3. §-a.

[26] A 11. § (14) bekezdését beiktatta az 5/2003. (VIII.13.) önkormányzati rendelet 3. §-a.

[27] A 12. § bekezdéseinek számozását kijavította a 4/2016. (III.17.) önkormányzati rendelet 1.§ (1)-(3) bekezdése

[28] A 12.§ (2) bekezdésének a szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 7) pontja

[29] A 12.§ (3) bekezdésének a szövegét módosította a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet 5.§-a

[30] A 14. § bekezdéseinek számozását kijavította a 4/2016. (III.17.) önkormányzati rendelet 1.§ (4)-(9) bekezdése

[31] A 14.§ (2) bekezdésének a szövegét módosította a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet 6.§-a

[32] A 14.§ (3) bekezdésének a szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 8) pontja

[33] A 14.§ (7) bekezdésének a szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 9) pontja

[34] A 15.§ (3)-(4) bekezdésének a szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 10) pontja

[35] A 15. § (5) bekezdésének szövegét módosította az 5/2003. (VIII.13.) önkormányzati rendelet 5. §-a.

[36] A 15. § (6) bekezdésének szövegét módosította az 5/2003. (VIII.13.) önkormányzati rendelet 5. §-a.

[37] A 15.§ (7)- (8) bekezdésének a szövegét módosította a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet 7.§-a

[38] A 15. § (9) bekezdését beiktatta az 5/2003. (VIII.13.) önkormányzati rendelet 5. §-a.

[39] A 15. § (10) bekezdését beiktatta az 5/2003. (VIII.13.) önkormányzati rendelet 5. §-a.

[40] A 16. § (2) bekezdés 3) pontjának szövegét beiktatta a 8/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a.

[41] A 16. § (2) bekezdés 4. pontjának szövegét beiktatta a 2/2017. (IV.05.) önkormányzati rendelet 2. §-a.

[42]

[43] A 16.§ (6) bekezdésének a szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 11) pontja

[44]A 16. § (7) bekezdését beiktatta a 8/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 3. §-a.

[45] A 16. § (8) bekezdés szövegét beiktatta a 2/2017. (IV.05.) önkormányzati rendelet 3. §-a.

[46] A 16. § (9) bekezdés szövegét beiktatta a 2/2017. (IV.05.) önkormányzati rendelet 3. §-a.

[47] A 16. § (10) bekezdés szövegét beiktatta a 2/2017. (IV.05.) önkormányzati rendelet 3. §-a.

[48] A 16. § (11) bekezdés szövegét beiktatta a 2/2017. (IV.05.) önkormányzati rendelet 3. §-a.

[49]

[50] A 17. § (4) bekezdését beiktatta a 8/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 4. §-a.

[51] A 17.§ (4) bekezdés b) pontjában a „annak megléte a használatba vételi engedély megadásának feltétele” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 12) pontja

[52] A 17.§ (4) bekezdés f) pontjának a szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 13) pontja

[53] A 17. § (5) bekezdés szövegét beiktatta a 2/2017. (IV.05.) önkormányzati rendelet 4. §-a.

[54] A 17.§ (4) bekezdés i) és j) pontjának a szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 13) pontja

[55] A 18.§ (3) bekezdés  szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 14) pontja

[56] A 19.§ (4) bekezdésének a szövegét módosította a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet 8.§-a

[57] A 20.§ (1)-(2) bekezdés  szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 15) pontja

[58] A 21. § bekezdéseinek számozását kijavította a 4/2016. (III.17.) önkormányzati rendelet 1.§ (10)-(20) bekezdése

[59] A 21. § (2) bekezdés  szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 16) pontja

[60] A 21. § (6) bekezdés  szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 16) pontja

[61] A 21. § (7) bekezdés  szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 16) pontja

[62] A 21. § (14) bekezdés  szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 16) pontja

[63] A 21. § (16) bekezdés  szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 16) pontja

[64] A 21. § (17) bekezdés  a) pontjának szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 17) pontja

[65] A 21. § (17) bekezdés  d) pontjának szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 17) pontja

[66] A 21.§ (17) bekezdés e) pontjában a „Használatbavételi engedély feltétele a közcsatorna csatlakozás megléte” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 18) pontja

[67] A 21.§ (17) bekezdésének f) pontjának szövegét módosította a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet 9.§-a

[68] A 21.§ (19) bekezdésében a „A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 19) pontja

[69] A 21. § (20) bekezdés  szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 16) pontja

[70] A 21. § (21) bekezdés  szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 16) pontja

[71] A 21. § (23) bekezdés  szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 16) pontja

[72] A 21.§ (24) bekezdésében a „Az érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 20) pontja

[73] A 22. § (1) bekezdés  szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 21) pontja

[74] A 23. § bekezdéseinek számozását kijavította a 4/2016. (III.17.) önkormányzati rendelet 1.§ (21)-(23) bekezdése

[75] A 23. § (1) bekezdés  szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 22) pontja

[76] A 23.§ (3) bekezdésében a „Épületet, építményt elhelyezéséhez az illetékes hatóság előzetes engedélyét be kell szerezni” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 23) pontja

[77] A 24.§ (2) bekezdésének a szövegét módosította a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet 10.§-a

[78] A 24. § (3) bekezdés  szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 24) pontja

[79] A 25. § bekezdéseinek számozását kijavította a 4/2016. (III.17.) önkormányzati rendelet 1.§ (24) bekezdése

[80] A 25.§ (1)-(4) bekezdéseinek szövegét módosította a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet 11.§-a

[81] A 25. § (5) bekezdés  szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 25) pontja

[82] A 26. § (3) bekezdés  szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 26) pontja

[83] A 27.§ (2) bekezdésének a szövegét módosította a 4/2016. (III.17.) önkormányzati rendelet 6.§-a

[84] A 28. § (4) bekezdés  szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 27) pontja

[85] A 28. § (5) bekezdés  szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 27) pontja

[86] A 28. § (11) bekezdés  szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 27) pontja

[87] A 29. § szövegét módosította a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet 12.§-a

[88] A 30. § szövegét módosította a10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet 13.§-a

[89] A 31.§ (1)-(3) bekezdés  szövegét hatályon kívül helyezte a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet15.§ 28) pontja

[90] A 32.§ (1) bekezdésének a szövegét hatályon kívül helyezte a 4/2016. (III.17.) önkormányzati rendelet 10.§ (2) bekezdése

[91] A 32.§ (2) bekezdésének a szövegét módosította a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet 14.§-a

[92] A rendelet 1. mellékletének szövegét módosította a 4/2016. (III.17.) önkormányzati rendelet 1. melléklete.

[93] A rendelet 3. mellékletének szövegét módosította a 3/2017. (V.15.) önkormányzati rendelet 1. melléklete.

[94] A rendelet 4. mellékletének szövegét megállapította a 4/2016. (III.17.) önkormányzati rendelet 3. melléklete.

[95] A rendelet 5. mellékletének szövegét megállapította a 4/2016. (III.17.) önkormányzati rendelet 4. melléklete.

[96] A rendelet 6. mellékletének szövegét megállapította a 4/2016. (III.17.) önkormányzati rendelet 5. melléklete.

[97] A rendelet 7. mellékletének szövegét megállapította a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet 1. melléklete.

[98] A rendelet 8. mellékletének szövegét megállapította a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet 2. melléklete

[99] A rendelet 9. mellékletének szövegét megállapította a 10/2016. (X.14.) önkormányzati rendelet 3. melléklete.